A Tisza
Juhász Gyula: A szent magyar folyó
A magyar nap vígan süt az égen,
Csöndes álom szunnyad a vidéken.
Nyári áldás a boldog határban,
Tisza vize folydogál magában,
Tiszavirág kedve pillangója,
Ez a Tisza örömünk folyója.
Nincs még egy folyó, mely hol méltóságteljes, lassú kanyargásával, hol zabolátlan rohanásával oly mélyen beásta volna magát a magyar ember szívébe. Azt mondják: “Ki a Tisza vizét issza, annak szíve vágyik vissza.” És igaz lehet a mondás, hiszen nagy költőink közül Petőfi Sándor, Juhász Gyula lelkét is megérintette a folyó egyedülálló hangulata, de az itt élő nép is számtalan dalban, mesében örökítette meg a szőke Tisza szépségét, ártéri erdőkkel kísért szalagját, morotváinak rejtélyes lakóit. Mondják azt is, a Tisza lágy és szeszélyes akár egy asszony, így hát nem is lehet másként bánni vele: szeretni kell, de óvni is, hogy vize az utánunk jövőket is hűsítse, halai táplálják unokáinkat és lelkük hazatalálhasson a békés tiszai tájban. A Tisza a Duna legjelentősebb mellékfolyója, a jelenlegi hossza 962.2 km, a szabályozás előtt 1420 km volt. A Tisza az Ukrajnában levő Máramarosi-havasokban 1886 m magasságban eredő Fekete- és Fehér-Tisza összefolyásából keletkezik. A vízgyűjtő területe 157000 km2. A Visó torkolatától 63 km hosszan az ukrán-román határon folyik. Magyarországot a 744.5 fkm-nél éri el. Tiszabecstől kezdődik a 25.2 km hosszú ukrán-magyar határ. A Tisza mindkét partja Szatmárcsekétől, a 719.3 fkm-től magyar terület. A 643 fkm-től, Lónyától 17.2 km-en újra az ukrán-magyar határon, majd 5 km-en a szlovák határon folyik a 620.8 fkm-ig. Magyarországi hossza 584 km. A 159.6 fkm-nél átlépi a szerb határt. A Tisza Slankamennél, az 1214.5 fkm-nél ömlik a Dunába.
Látnivalók
Aratás elején, úgy Péter Pál körül, minden évben tart a kérészek rajzása. E természeti látványosságot a kisariak Tiszavirágzásnak hívják. A repülő kérészek mint megbolydult méhkas szállnak sűrűn, embermagasságig a víz felett. A repülés iránya megegyezik a folyó irányával. A kérész 2-3 évig lárva alakban az iszapban fejlődik ki és mikor kikel, akkor repdes a víz felett, és ez tulajdonképpen a nászrepülés. Csak 1-2 óráig élnek, míg a levegőben megtermékenyülnek és utána erőtlenül a víz felszínére hullnak, terített asztalt kínálva a halaknak. Repülés közben egy picit megpihenni a legközelebbi tárgyakra is rászállnak – gally, falevél – de még az emberre is. A folyó medréből nem repül ki, mert a parti iszapra van szüksége a megtermékenyített petének. Itt újra az iszapba kerül és 2-3 évig is eltart, míg a lárvából újra kérész lesz. A látvány óriási és megható. Egyrészt a szárnyaikat feszesen tartva, suhogva szálló kérészek a természetben elrendelt fajfenntartási ösztönüket elégítik ki, míg más oldalról a halak zsákmányává válnak, kimerülten a vízbe hullnak. Végül összekapaszkodva a vízen kört alkotva egy virágsziromhoz hasonlít. Innen a „Tiszavirágzás”. A lenyugvó nap színe, a parti növények sokszínű zöldje, a csillogó szőke Tisza víztűkre felett a világossárga pillangó, tényleg egy virágzó kert színpompájához hasonlítható.
A környék (Szamos- és Tiszahát) ártéri gyümölcsöseit – a fennmaradt hagyományok szerint – még a Honfoglalás idején ültették elődeink, más vélemény szerint viszont nem emberi tevékenység hozta létre őket, hanem a víz, vagy madár hordta magok gyökereztek le az ártéren, idővel erdőt alkotva, majd a fák gyökérsarjairól, elhullott magvak- és gyümölcsök által állandóan pótlódott, megújult. A magról kelt, ártereken, töltések mentén és kubikgödrökben sűrű bozótot alkotó gyümölcsbokrokat legtöbbször csak megritkították, hogy egyenes fákká növekedjenek, mert bokorként különben nem hozna termést. Az új hajtásokat pedig csak oltani kellett, hogy nemes gyümölcsöt hozzon. E gyümölcsfák kezelése az oltáson, átültetésen kívül esetleg a sűrű lombozat ritkításából, és az elszáradt, vagy viharban megsérült ágak eltávolításából állt.
A templomot Keresztury György lelkész tervezte. A templom műemlék jellegű, gótikus eredetű, felújítások után pedig későbarokk. 1944. október 26-án gyújtólövedéktől leégett. Az újjáépült templomba a nagyharangot Rákospalotán, a kisharangot pedig Budapesten öntötték. A 12 szög alaprajzú kehelyalakú szószék sora a régi berendezés egyedüli darabja. A szószéktől balra a nők, jobbra a férfiak helyezkednek el. A torony magassága 35 m. A keleti félkör ablaka alatt van elhelyezve az I. és II. világháború hősi emléktáblája és ezen kívül az elhurcolt zsidók áldozatainak névsora. Az emléktábla felett repülő turulmadaras reliffel, szájában kard. 1991-ben egyetlen az 1970-es árvíz sújtotta térségben a református templomok közül, melynek falában – a legújabb tatarozás idején a hősök tábla alatt – az árvíz szintje be van jelölve. „Árvíz szint 1970.” Felirattal.
Képek
